Ahogy egyre inkább melegednek a nyarak, úgy egyre szélesebb körben van szükség az otthoni kertek megfelelő öntözésére is, ha egy valóban szép, igényes kertet szeretnénk.

Az otthon kerteknek általában esztétikai szempontból van a legnagyobb jelentősége. Akiknek kevés az ideje vagy egyszerűen csak nem akarnak nyaranta napi 1-2 órát a locsolással tölteni (esetleg egy nyaralás alatt nem akarnak plusz munkát a szomszédnak), azoknak tökéletes megoldás lehet egy automata öntözőrendszer. Az öntözőrendszer leveszi a vállunkról az öntözés terheit, illetve egy megfelelően megtervezett automata öntözőrendszerrel akár az öntözéshez használt vízmennyiség 50%-a is megspórolható.

Az alábbiakban nézzük meg, hogy milyen összetevőkre és folyamatokra van szükség egy öntözőrendszer kiépítéséhez.

Vízforrás

Természetesen az egyik legalapvetőbb szükséglete az öntözőrendszernek maga a vízforrás. Ez lehet akár a hálózati víz, azonban, ha a magas köbméter árak miatt inkább valami takarékosabb megoldásra van szükség, akkor kiváló alternatíva lehet egy fúrt kút is. Amire figyelni kell, hogy a kút megfelelő vízhozammal rendelkezzen.

Szivattyú

Egy másik összetevője az öntözőrendszereknek a szivattyú. Fontos, hogy a szivattyút hozzáértő válassza ki és ne valami olcsó barkács áruházi szivattyú legyen. A legtöbben általában azt rontják el, hogy az adott öntözési rendszer üzemeltetéséhez egy teljesen alkalmatlan szivattyút vásárolnak.

Hidraulikai méretezés

A tervezés során oda kell figyelni a megfelelő hidraulikai méretezésre is. Ez azért fontos, mert ha alul méretezzük, akkor egyszerűen nem fog működni az öntözőrendszerünk. Fontos, hogy ne hasraütés szerűen csináljuk, hanem pontos számításokkal.

Az öntözőrendszer felépítése

Az öntözőrendszer az ivóvízhálózatra a vízórán és főelzáró szelepen keresztül csatlakozik (fúrt kút esetében természetesen a kútra csatlakozik). A megfelelő téli fagymentesítés miatt szükséges egy úgynevezett fagycsap beépítése is a rendszerbe. A következő elem a fővezérlőszelep vagy mester szelep, ami azért felelős, hogy az öntözőrendszerünk ne függjön a hálózati nyomástól. Ez az elem nem kötelező tartozéka egy öntözőrendszernek. Egy a talajfelszín alatt elhelyezendő szelepdobozban kell elhelyezni a szeleposztót. Az öntözőrendszerünk méretétől függően akár több ilyen szeleposztóra is szükségünk lehet. A szeleposztó előtti összes alkatrész folyamatosan víznyomás alatt van, éppen ezért itt érdemes legalább 10 bar nyomásra méretezni. A szeleposztóban lévő mágnesszelepeken keresztül fog eljutni a víz az öntözési rendszerünk öntözési zónáihoz. Külön zónákba kell elhelyezni a különböző típusú spray/turbinás fejeket és a csepegtető rendszert is, mivel a csepegtető rendszernél csupán 1-3 bar víznyomás a megengedett, amihez nyomáscsökkentőt kell beépíteni az öntözőrendszerbe. Külön automata gondoskodik arról, hogy egyszerre mindig csak egy öntözési zóna üzemelhessen. Ehhez az automatához kapcsolódik az esőérzékelő is, amely azt a célt szolgálja, hogy esős időszakban megakadályozza az öntözést, hiszen ilyenkor felesleges is lenne.

Vezérlőválasztás

Amikor vezérlőt választunk az öntözési rendszerünk számára, az egyik legfontosabb szempont, amit figyelembe kell vennünk, hogy a kiválasztott vezérlő legalább annyi zónát tudjon kezelni, amennyi zónával rendelkezünk az öntözőrendszerünkben. Szintén nagyon fontos még, hogy az esőérzékelő csatlakoztatási lehetőség, a beállítható programok és az indítási időpontok is.

Megfelelő vízmennyiség

Az öntözőrendszer szórófejeit úgy kell kihelyezni a kertbe, hogy a szórófejek lehetőleg egyenletes vízmennyiséget juttassanak ki. Ha túl ritkán helyezzük el őket, akkor lesznek olyan részek, amelyek nem kapnak elegendő vizet, míg ha túl sűrűn, akkor pedig bizonyos területeket túl fogunk öntözni. Figyelni kell arra is, hogy vannak-e napos és árnyékos részek is az adott területen, mivel a vízmennyiségnél ezt is figyelembe kell venni.